Anyuci 30 körül

... az új évet!

Ha hallgatnál valami 90'-eset!

http://www.millioradio.hu/radio.php?file=radio4u

Ha addig nem találkoznánk, .... ami megjegyzem simán   elképzelhető ....... akkor

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG   ÚJ ÉVET MINDENKINEK!!!!

Ne is mondd.... tudom, ez hihetetlen, hogy szinte nap mint nap járok a neten, de ide mégis eltart vagy 1-2-3, sőttttt, akár 4 hónapig is, mire írok...

Jó sok elmaradásom van az esküvő óta. Először is ott a nyaralás, aztán ott a suli-ovi kezdés, aztán meg a többi, aminek nincs neve...

Kezdem:

A nyaralás - nyaralást írok, de igazából csak 4 nap volt, bár ez a 4 nap 10 év óta az első pihenés volt -, nagyon jól telt. Most voltunk a gyerekekkel együtt először valahol nyaralni. Balatonon, Zamárdiban voltunk, persze nem egy fullextrás hotelre kell gondolni, egy kis apartmant találtam a neten, viszonylag baráti áron. Önellátóak voltunk, jöttünk, mentünk, élveztük.

Első nap (csüt.) megérkeztünk, aztán lementünk vizetnézni... Hát a gyerekeknek nagyon tetszett. Tudod olyan, amikor élvezed is, meg félsz is tőle kicsit. Szóval vegyesek az érzelmek, de inkább jófélék. Már első nap is fürödtünk, pedig kicsit szottyos volt az idő, meg berendezkedtünk, estefelé nagy séta lefekvés előtt, stb. Másnap kicsit béna volt az idő, ill. aznapra mondtak esőt, ezért már reggel eldöntöttük, hogy átmegyünk Tihanyba. Elmentünk kocsival a szántódi révig, aztán onnan kocsi nélkül átmentünk a komppal Tihanyba, ott felszálltunk egy kisvasútnak álcázott buszra, és azzal mentünk a tihanyi skanzenbe, meg az apátsághoz. Nagyon tetszett mindenkinek, nézelődtünk, nagyot sétáltunk, aztán vissza vonatozás-kocsizás, vissza komp és mikor átértünk, akkor kezdett el cseperegni az eső. Szóval minden ki volt számítva.

Hazafelé úton láttunk egy jó kis helyet, és úgy döntöttünk, ebéd ill. pihi után visszamegyünk oda. Volt egy nagy zuhi, aztán később visszamentünk a Military - parkba. Hát az is király volt. Volt nemistudom hányféle tank, meg harci kocsi, meg egyéb lánctalpas szerkenytyűk. Volt olyan is amire fel ill. be lehetett szállni, hát az Pitnek nagyon tetszett. De Szipke is élvezte. Záróműsorszámként Apa és Szipke mentek egy kört egy lánctalpassal... Egyszer élünk... Estefelé kicsi pancsi, aztán megint séta.

Harmadnap egész napos pihi ill. pancsi volt előirányozva. Teljesítettük is. Este pedig elmentünk családilag pizzázni. Mondanom sem kell, hogy ez is sikert aratott a kölkök körében. Ja, azt nem is mondtam, hogy Szipkével részt vettünk ketten a "4. Zamárdi, a Balaton -Szíve" szívalakításban. Bennt a Balcsiban kb. 6-700 ember fogta egymás kezét és alkottunk együtt egy szívet.

Negyed és egyben utolsó nap természetesen volt pancsi, aztán ebéd, aztán pakolás,és du. indultunk haza. Sajnáltuk, de sajna csak ennyi jutott. Persze 10 év után ez is nagy dolognak számított, u.is nászúton voltunk utoljára valahol. Háááá nem most vót....

Miután hazaérkeztük, épp akkor volt a búcsú itt nálunk, úgyhogy természetes módon meglátogattuk, és kicsit megpörgettük a kölyköket. Én is mentem egy kört a láncoson. Kellett....

Lassan vége volt a nyárnak, és eljött a szept.1. !!! Új korszakot kezdtünk. Szipke elsős lett, a Német Nemzetiségi Általános Iskola 1.b. osztályos tanulója.

Szépen belerázódott a dolgokba, nagyon tetszett neki eleinte, és szerencsére ez a lelkesedése még a mai napig megvan. Gondolom elkopik ez is idővel, de még tart -- egyelőre... Szóval tanulnak írni-olvasni-számolni és minden nap van német is, ami nem túl meglepő egy német nemzetiségi sulinál ugye.... Szerencsére a barátnője, ill. még sokan az ovijából u.abba az osztályba járnak, így hamar aklimatizálódott, és tök jól beilleszkedett. Okt. óta már napközis is. Azt is élvezi, mert így tovább lehet ott bennt bohóckodni, és járhat kosár-suliba is.

Szept. 7-én is új dolgok kezdődtek, Pit óvodás lett. Ő lett a KÖRTE. Ezt ő választotta, mikor az óvónénik eljöttek hozzánk látogatóba, volt 10 jel, köztük vonat, meg kocsi, de ő KÖRTE akart lenni. Olyan édi. Nagyon hamar, mondhatnám zsír-nélkül beszokott az oviba. Én gondoltam ,hogy így lesz, de azért ez már tényleg túlzás, hogy mennyire zökkenőmentes volt. Soha egy nyöszi-nyivák-hiszti stb. nem volt. Okt.től már ott is alszik, és már IGAZI barátja is van... Bálint. Valami őrületesen aranyosak mikor együtt játszanak. Igazi kispasik. De még olyan kis mókusarcúak!

Azóta mindenki járja az útját, és én is keresem az enyémet... Hát arról kompletten egy új blogot kéne indítani, amit én állás-keresés címen művelek.... Keresem-keresem, de nem lelem. Mivel a gyerekeket hozni-vinni, ügyeiket rendezni csak ÉN tudom, ezért muszáj  a közelben maradni, de itt meg állás-lehetőség NUKU. Ill. nagyon kevés, és azt is nem tudom bevállalni, mert vagy nem akarnak érte fizetni, vagy kényszervállalkozót akarnak belőlem faragni, vagy pedig egyszerűen az időbeosztás miatt elvállalhatatlan. Szóval kegyetlen.... Már nagyon sokat nézelődtem, nemtudom hány önéletrajzot lőttem el az elmúlt 3-4 hónapban, de eddig semmi. Persze mindig próbálkozom, mert ugye csak EGY kell, hogy bejöjjön, és akkor már jó vagyok. De nagyon nehéz...

Most testületileg készülünk Szipke 7. szülinapjára, ami a jövőhéten lesz, és persze tartunk egy szülinapi bulit is, a múltkori sikerén felbuzdulva. A   MIKI már elment, idén a kihelyezett csizmákba, ill. mellé hozta  az ajándékokat. Megint tele van a kosaram. Már épp kezdett elfogyni belőle a nyúl meg a tojás, most itt vannak a télapók....Sosem lesz vége....

Szóval készülünk a szülinapra, és az azt követő karácsonyra. Mivel válságosdi van, úgy döntöttünk családilag, hogy nincs ajándékozás a felnőttek számára, csak a gyerekek kapnak. Nekik legyen szép, nekünk úgysem az ajándéktól az, hanem attól, ahogy ŐK kibontják , és rácsodálkoznak... " Ne, már.... honnan tudta a Jézuska, hogy pont ezt a buszot néztem ki az ósanba..."

Remélem nem felejtettem ki semmit...

Ja, persze... Apa időközben 36 éves lett, és a Fekete mama pedig egyik látogatását követően hazament, és rá 3 napra eltörte a combcsontját, és nem is egyszerűen. Szegény nagyon csúnyán járt. Erzsimama kettő... Most is kórházban van, mert kell neki a segítség és a felügyelet, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz.... Papa meg Mama pedig jól megérdemelt évi Bükfürdőjüket töltik, kedden jönnek haza.

Ennyit mára....

Tudom, hogy adós vagyok még a nyaralási ill. az iskola-kezdési és óvodakezdési dolgokkal, de még össze kell szedjem magam... Igyexxxem....

Akiknek már van, és akiknek majd lesz kisbabájuk.....  

Az első 3 hónap:

- az a hatalmas méretű fej, amit a szülés után egyfolytában nézel, hát az tényleg átfért azon a kis lyukon , amibe addig azt a pirinyó tampont dugdostad...

-van idegesítőbb hang, a táblán végighúzott körömnél

- a lefejt tej értékesebb a 200 éves bornál

- napi 4-5 óra alvással is lehet élni

- ha választhatsz a szex és az alvás között, az utóbbira fogsz szavazni

- egy kisbabából valamelyik nyíláson mindig folyik valami

- a séta, csak neked séta, ő ebből semmi nem vesz észre

- elindulni otthonról egy 2 órás procedúra

- ha eddig nem kötötted be a biztonsági övet, ezentúl befogod

- k..va nehéz a babahordozót cipelni , gyerekkel együtt

- minden babazokninak szűk a szára és bevág

- a legszebb ruha is csak 1x kerül sorra, aztán kinövi

- aki a fürdetőkrémet kitalálta, azt lapáttal vernéd agyon

- az egész terhesség alatt azt várod, hogy megint hason alhass, szülés után a két irgalmatlanul nagy cs..csöd miatt továbbra is csak ábránd marad....

- nézed a vékony, feszes bőrű nőket

- már nem szereted a vendégeket

- sírsz, ha a tv-ben popsikenőcs reklám megy

- sírsz, ha az alvó gyereked nézed

- sírsz, ha valaki hangosabban szól hozzád, vagy ingerültebb veled

- sárkány leszel,és mindenért b...ogatod a férjed

- egésznap várod,hogy este legyen, és a gyerek aludjon, reggel meg azt hogy, mikor kel már fel végre

- ha elszabadulsz otthonról pár órára, amit addig alig vártál, akkor egész távolléted alatt az otthonon jár az eszed

- a férjed túl csinos,és túl szexi, biztos minden nő őt akarja

- akik eddig hívogattak szülés előtt, hogy "egyben vagy-e még", na azok mostantól nem fognak. A napok múlásával már senki sem fog hívni, csak a család

- a nagyszülők azt hiszik,hogy nekik szülted a gyereket

- kiderül, hogy mindenki tehéntejet ivott 2 hónaposan régebben

- kiderül, hogy anyád nem tud semmit a babákról (már)

- anyósod még annyit sem

- fél óra bohóckodás, és cigánykerekezés után egy 2 mp-es mosoly teljesen reális egy babától

- a digitális mérleg egy sz.r, arra találták ki, hogy téged idegesítsen

- amelyik ruha lábközt nem patentos, az a gyerek emelésekor úgyis a nyakában gyűlik össze

- a híg fos a legjobb pelenkában is utat vág a hátközépig

- van 70 dekás  teli pelenka

- a zenélő forgó a kiságy felett nagyon kevés ideig forog 1 felhúzással , sajnos....

- a mélyhűtőben már csak a fagyasztott anyatejnek van hely, kajának nincs

- egész nap otthon vagy, mégsincs este meleg vacsora, és kupi is van pluszban

- és még fáradt is vagy....

3-9 hónap:  

- úgy tűnik az egész nap egy végtelen szoptatás

- bármit próbálsz hozzátáplálás címszóval, az öklendezve jön ki belőle

- éhen fog veszni.... nem eszik semmit ez a gyerek

- a főzelék SEMMIVEL nem jön ki a ruhából és a textilpelenkából

- 3 kanál lenyelt kaja után képes fél üvegnyit visszahányni, és még 3 x bukni napközben

- napi 4x átöltöztetni nem is sok

- az egész szobát betakaró játszószőnyeg is kicsi

- a hányás mindig  a kimenőbe felöltöztetés , és az autós hordozóba betevés UTÁN következik

- 1 óra cipelés után egy 5 kilós baba is 20 kilósnak tűnik

- zuhanyozáskor meg kell emeld a melled, hogy alatta is meg tudd mosni

- a legjobb játék az,ami földhöz csapkodva elég zajos

- a legjobb játék a pillepalack, a kád dugólánca, és a távirányító, --- minden más pénzkidobás

- az is elfér a baba szájában, amiről azt hiszed, hogy egy reklámszatyorba sem férne bele

- a kutyát megtaníthatod, hogy ne nyúljon a gyerek játékához, de a gyerek a kutya jutalomfalatját fogja a legjobb ízűen rágcsálni

- mindenen bevarró cimke a legérdekesebb

- minden fájdalom és baj emelés hatására elmúlik

 - ha eddig nem volt kutyád, most van... 2 méternél nem távolodik el jobban, és még a wc-re is követ négykézláb

- eddig nem hitted volna, hogy egyszer valaki a szemedbe nézve fog, tág orrcimpákkal és nagyokat nyögve sz..rni, fátyolos tekintettel. Mindezt szégyenérzet nélkül...

- valakinek TE vagy az isten!

- az idő múlásával egyre nagyobbak a lakásban a káresemények

- mindenhonnan csak le és kipakolni izgalmas

- térd magasságig minden kéznyomatos és nyálas a lakásban

- 1 fog arra elég, hogy piercinget lukasszon a mellbimbódba és átharapja a nyaki ütőered...

- ha valamit 1 órán át pepecselsz, főzöl, minden edény koszos, turmixgép, stb. na, akkor azt nem fogja megenni

- egy baba nem nyeli le a szájában lévő falatot, mielőtt veled szemben ülve eltüsszenti magát

- egy baba lesz..rja hogy hétvége van, akkor sem alszik tovább

- amikor leülsz mellé a földre, akkor ő ügyesen feláll beléd kapaszkodva, de tuti a mellbimbód lesz a fogódzó

- a körömvágást altatásban kéne végezni!! Olyan mint futóvadra lőni!!

- a tépőzáras cipő 3 mp-ig van a lábon

- a homokozólapáttal igenis ki lehet ütni egy ember szemét!

- a hullapelyhes szép dal, de a 200-adik alkalmommal már a mikulás k..va anyját

- még jó, hogy kivehető az elem a játékból...

- miközben eteted, mindenki rajtad röhög, aki lát, mert te is nyitod, és csukod a szádat, és néha le is nyalod körben a nemlétező maszatot

DE EZEKET TE MIND NAGYON IMÁDOD...............MERT ŐT IS IMÁDOD.........

A nyaralásról is szerettem volna írni, de idő hiányában ez eltolódik, majd pótolom...

Megjegyzem: az előzőt abszolúte nem így tördeltem, de így jelenik meg...Ez miért van?? Végülis mindegy....

Megjöttem....

Szóval, esküvő..... Valami igazán király volt..... De tényleg... Mindenki nagyon szép volt, nagyon csinos, a kaják isteniek, a díszítés szuper, a zene jó, a társaság még jobb..., a fiatalok szépek és boldogok...

Kezdődött azzal, hogy szépen felkeltünk jó korán, és mentünk, (mint ahogy egész héten) segíteni az előkészületekben. Már jó sokan sürögtek-forogtak odaát, és még mennyien jöttek később...

Befejeztük a díszítést, az esküvő fő színeiben, ami a bézs és bordó volt. Minden girland, és lufi a helyére került, elkeztünk teríteni, itt is a fenti színek domináltak. Ahhoz képest, hogy apukámék egy 8x10 méteres sátrat rendeltek, mondván, hogy ez fér el csak, hoztak egy 10x10 métereset, úgyhogy a lábai már kinnt voltak az utcán, és így belekerült a lugas egy része is a sátorba. De nagyon jó volt, mert mindenki meg volt róla győződve, hogy ez így volt tervezve, és ez a design része. De tényleg jól mutatott amúgy....

Miután előző nap mindent elmosogattunk (ebben nagy részem volt) , jöhetett a terítés. Visszatérve a mosogatásra, 300 pohár, 450 tányér, stb. hasonló méreteket tessék elképzelni. Nem pite...

Ilyen volt a hely, mielőtt elkezdődött volna....

10 óra körül megérkezett Tibibá, aki a főzést vállalta magára. Hát mint mondjak a menü nagyon - nagyon finomra sikeredett. Kezdődött újházi tyúkhúslevessel, majd volt sertés-csülkös pörkölt, marhapörkölt, cigánypecsenye, sült csirkecombok, különböző köretek , pl. sült krumpli, főtt krumpli, rizs, tészta, stb. Volt sokféle savanyúság, nagyon sok ital-üdítő, sütemények a Tácsik - pékségtől, sósak - édesek, minden mennyiségben. Volt éjfélkor egy egész malac kemencében sütve, pezsgők, és egy 3 emeletes torta (madártej- csoki-eper). Mindenből sok volt és mindenből a legfinomabbak.

Nem mellesleg az örömanyák előző nap még egy 170 db-os töltött káposztát is összedobtak levezetésképpen. De az csak a morzsa-pakolós napon másnap fogyott, ill. utána következő napokban. Az is isteni volt... Személyszerint az egyik gyengém.......

Biztos volt még olyan kaja, amit most kifelejtettem, de sajna, már rég volt, lassan egy hónapja...Bocsi...

Pár kép még az előkészületekről:

Aztán elkezdett szállingózni a jónép... és egyre többen lettünk... Fél 4-kor kezdődött a polgári szertartás, amiben TANUként szerepeltem. Bizony. Utána pedig fél 5-kor az egyházi szertartás jött. Mindkettő szép volt. Az első pici hosszabb volt, mint a miénk annakidején, a másik pedig picit rövidebb, úgyhogy mindent összevetve, kb. úgy végeztünk, mint 10 éve ilyenkor.

Ezután a násznép elhelyezkedett és megkezdődött a BULI, az eszem-iszom-dínom-dánom...Nagyon jó volt, a gyerekek is nagyon élvezték, az enyémek csak fél12-kor dőltek ki.... addig nyomták keményen.

Apropó gyerekek, itt egy-egy kép róluk:

Őrülten csini volt mindkettő... Akárhány rokonnal vagy rég nem látott ismerőssel találkoztam.... a kutyát nem érdekelte, hogy SZIA, HOGY VAGY? , de ugyanakkor mindenki megdícsérte, hogy MILYEN GYÖNYÖRŰ GYEREKEID VANNAK!!!!

Kell ennél nagyobb elismerés? :))

Szóval a buli nagyon jó volt, a zenét a Projekt Zwo szolgáltatta, akik a nevükkel ellentétben hárman voltak, nem ketten. De tényleg nagyon jó volt, többféle típusú zenék voltak összeválogatva, mindenki talált benne magánnak valót. És táncolhatók voltak ... nem utolsósorban.

          Íme a főszereplők, BALLÁÉK!!!!

Akit érdekel egy bővebb összeállítás, annak itt egy link:

https://www.youtube.com/watch?v=-LMSyPply_U

Szóval, innentől buli-buli-buli. Minden katasztrófától és csúnya meglepetésektől, botrányoktól mentes buli... Igaz reggel találtunk egy berúgott, tönkretett WC-ajtót, de ez belefér asszem...

Kb. fél4-4-ig nyomtuk, aztán mindenki elvonult, de én voltam az első aki már reggel fél10-kor jelentkezett munkára... Hát mit mondjak az eltakarítás sem volt semmi.... de az előző nap miatt megérte.

Sok boldogságot a tesómnak, és újdonsült sógoromnak! Várjuk a következő bejelenteni valót........ :)))

Holnap esküvő....

Majd igyekszem egy részletes beszámolót írni róla....

Addig is üdv!  

Hát szó, mi szó nagyon rég jártam erre... Én nem is tudom,hogy miért telik el mindig "X" hónap, mire eljutok ide...

De nagyjából megpróbálom összeszedni magam és visszaemlékezni, hogy miről nem írtam, milyen történések voltak mostanság... (lehet, hogy lemegyek a naptáramért, bár nemhiszem,hogy a gázóra-leolvasások időpontja sokat segítene....)

 Na, most megnéztem, hogy hol tartottam,hát nem piskóta, mintegy 5 hónappal vagyok csak elmaradva...

Kezdem...

Először is volt tél... Ami meglepő, bár nem sokáig, de azért volt. Lehetett kicsit szánkózni, kicsit hóemberezni, kicsit hóbanfetrengeni, stb. Szóval jó volt. A kölykök élvezték, elvittük őket Apával a Kálira szánkózni, hagy tudják meg, mitől döglik .... Tetszett nekik, először kicsit félénkek voltak (főleg Pit), de aztán belejöttek.

Aztán volt farsang is, a Szipkéék egyöntetűen macskák voltak, mármint a lányok , a fiúk meg mind kutyák.... Hát mit mondjak, kicsit csalódottak voltak, mert szerettek volna beöltözni, de az óvónénik így döntöttek... Ez van. Fura szokások vannak itt az oviban, de hát ezt inkább hagyjuk. Erről nemhogy blogot, de már-már könyvet tudnék írni, szóval inkább ugorjunk.

Aztán eljött a tavasz... Ami mindig azt jelenti, hogy először jön a névnapom, aztán nemsokára a szülinapom. Krisztusi korba léptem, jelentem... Nem egyszerű... De még nem keseredtem el, hiszen még előttem az első sportkocsi, az első ráncfelvarrás, és az első műhibaper is, tehát még van mire várnom (erre egyébként a tesóm hívta fel a figyelmem). Sőt talán a gyerekeim lagziját is megérem. Apropó lagzi... majd még kitérek rá.

 Erzsimama lába lassan gyógyulgat, nem igazán fog ő már futkosni, de most már sok-sok hónap és sok-sok gyógytori után eljutott oda, hogy egy bottal már el bír mászkálni egyedül. Messzi túrákat nem tesz, de legalább már kicsit ki tud mozdulni a 4 fal közül.

Nálunk egészségileg mindenki jól van, ill. volt. Sőt mi több, egész télen még egy nagyobb náthát sem nyelt be senki sem. Tavasszal persze igen, főleg én. Eltartott vagy 3 hétig.... De ne panaszkodjunk annyira...lesz ez még így sem...

Ezután az iskolakereséssel, ill. a beiratkozással foglalatoskodtunk. Voltunk nyílt napon, elő-elő szülőin, a gyerekek külön is voltak sulilátogatáson, szóval megvolt minden. Aztán beiratkoztunk egy hétfői napon 8-kor az óvodába (Pit mazsola-csoportos lesz), 8.30-kor meg az iskolába (Szipke pedig az NNÁI 1.b. osztályába fog járni). Szóval ez is megvan.

Sok idő után végre Apának is beindult a "normális" munka...bár sosem lehet tudni, hogy mi lesz a következő, ill. lesz -e egyáltalán. De hát recesszió van ugyebár..... Szóval dőzsi-dőzsi az éppen nincs, de legalább elvagyunk.

Hát ezek után jött nagyvonalakban az anyák-napja az oviban, és otthon is. Utána pedig gőzerővel készültünk az ovis ballagásra. Hát szerintem mindent összevetve jó volt. Volt élőzene, ballagás a háztömb körül, ballagótáska, egy-két síró szülő, virágok, sütizés, miegymás... Eltelt.

Ezek után mi még letoltunk 2 hetet ráadásnak, aztán most tegnap óta kezdtük meg hivatalosan is a szünetet. Hát igen... vége egy korszaknak....Szegény Szipke még nem is sejti,hogy mennyire fogja ezt még sajnálni egyszer.... De hát megy az idő. Még májusban megszülettek az unokatesóm ikerbabái is. Hát minden tiszteletem az ővék, két baba egyszerre, ez sosem egyszerű... De remélem nem őszül bele idő előtt... :)

Apropó.. még egy érdekesség. Tavaly szülte meg Apa barátjának a felesége a harmadik gyereküket, erre most áprilisban kiderült, hogy 24 hetes terhes, úgyhogy jön a négyeske. Hát nem mindennapi,hogy valaki 3 gyerek után a negyediknél észre sem veszi, hogy már a hatodik hónapban jár vele...

   Érdekes...

Én asszem behalnék egy ilyen hírtől, de hogy a hajam ledobnám az a minimum... Persze igyekszem nemkerülni ilyen helyzetbe. Nekem ez a kettő pontosan és tökéletesen elég. Ők iszonyatosan jófejek, de sokak is tudnak azért lenni, valjuk be. Tegnap éppen "egyeske" elvette "ketteske" játékát a kezéből, mire "ketteske" majdnem leharapta "egyeske" egyik ujjpercét... Szóval.....

Most őszintén "ketteske" fejét elnézve, el is tudom róla hinni simán, hogy ilyeneket művel, persze "egyeskét" sem kell félteni, ő meg a halálraszekálás nagymestere ám. Kettőn áll a vásár... (csak hogy minél több klisé szerepeljen itt...) Egyébként ez mindennapos. De gondolom, nem egyedülálló, ill. csak remélni tudom. 

Visszatérve az esküvőre, mert feljebb megígértem,hogy még szót ejtek róla.

Mostanában mindenki gőzerővel dolgozik az ügyön. Papáéknál nagyon megy a rendrakás, takarítással és komplett házfelújítással egybekötve. Tesómék ill. Papáék, és Mi is nagyon nyomjuk a kérdést. Hát apám, ahogy az kinézett... sok mindent gondoltál volna, pl.  hogy egy atomrobbanás utáni állapotot ábrázol, vagy vaslerakat bemutatóterme, vagy valami... De hogy egyszer, majd nem is oly sokára esküvő, ill. lagzi lesz ott... Hát nem hiszem, hogy kinézted volna. Kár, hogy nem csináltam, egy ELŐTTE képet , hogy látszon, hogy miből lett a cserebogár. Mert nyilvánvalóan egy UTÁNA képet fogok azért csinálni róla.

Szóval mindenki dolgozik az ügyön. Tesóméknál is alakulnak a beszerzési dolgok, ruha, kiegészítők, blablabla. Nálunk is mindenkinek kellett ruhát venni, Apának is vettünk új öltönyt, Pitnek is rendeltem a netről egy kis öltönyt, szerintem szuperszexi lesz benne. Szipkének is van egy csodaszép ruhája, és nem utolsósorban, de utolsóként én is beszereztem magamnak egy háromrészes csinicuccot. Elvégre kérem én leszek a tanu.

Szóval, most minden lassanként kezd összeállni. Már megvan rendelve a sátor, a székek-asztalok, terítők, étkészletek, lassan a díszek is készülnek, kellenek felszolgálók, konyhai kisegítők, a nagybátyám lesz a szakács, egy-két fát ki kell vágni a cél érdekében, mivel útban vannak....Soroljam????

Hát egyelőre asszem ennyi jutott az eszembe, de az esküvőről tuti,hogy részletesen fogok tudósítani, ill. még talán előtte is sikerül jelentkeznem.

     És még előttünk a nyár

Hát iszonyatosan le vagyok maradva, de hogy ne hazudtoljam meg magam... most sem fogok írni, csak közlöm, még ÉLEK!!!!

De jelentkezem nemsokára......tuti.......asszem.......

Hát.......Azt sem tudom, hogy hol kezdjem, ahogy láttam kereken 3 hónapnyi lemaradásom van. Az nem egyszerű. De kezdjünk talán bele.

November,november. Nem emléxem. Biztos azért mert semmi extra nem történt velünk. A végén megünnepeltük Apát, aki 35 éves lett, aztán ennyi.

Ugorjunk...

December. Na,ez már nem volt annyira eseménytelen. Először is jött a Mikulás, akit a szomszéd hapsi, Gyuribá alakított. Elég jó volt, de Szibi már nem nagyon átverhető, némi-nemű suskust vélt felfedezni a dologban, de még le tudtam szerelni. Hiába az illúzió... Jó volt, volt 3 tonna édesség, meg ajándékok, meg elvittem őket Mikulásbálba is, stb. Szóval jól érezték magukat, Pitnek is tetszett, ez volt az első Mikije, amit már úgy ahogy értett is.

Ezután Szibi volt Bükfürdőn papáékkal, amit nagyon élvezett. Miután hazajött, az oviban megünnepelték a szülinapját, ő már komoly 6éves nő lett. Aztán volt még fenyőünnep is az oviban, aztán letettük két hétre a lantot. Az otthoni szülinapozás is nagyon jó volt, mondanom sem kell, hogy Dunát lehetett rekeszteni az új cuccokkal. Jut eszembe, selejteznem is kellene....

Lassan, de biztosan közeledett a karácsony, ami nagyon békésen és szépen lezajlott, kivéve, hogy 24-én kb. 15 db hópehely esett mindösszesen, ami azért lelombozó tud lenni. Mi lenne, ha egyszer fehér lenne a karácsony?? ÁÁ, ez is csak illúzió....

Szóval kari: Hát jó volt, szenteste itthon voltunk négyesben, aztán másnap anyukáméknál voltunk többedmagunkkal. Másszóval sokan. Anyukám nagyon vágja ezeket a laza 11 fős vendégségeket, ilyeneket bármikor kiráz a kisujjából.

Ezután vendégek, családlátogatás, otthoni punnyadás, ilyesmi. Ahogy kell. Persze ajándékok is tömegjével, de inkább csak a gyerekeknek. Mi nem annyira ajándékoztunk, ellenben rajtuk be volt pótolva.

Következett a szilveszter. Hát a kétgyermekesek laza szilveszterét nyomtuk. Magyarán otthon voltunk, ettünk, ittunk, disznó, lencse, pezsegőpistabácsi, stb. Éjfélkor még megnéztük a Szibivel együtt a házi tüzijátékot, ami jó volt, csak picit rövid, aztán ő visszatente, mi meg koccintás, tv, alvás. Hát mit mondjak volt már forróbb buliban is részem, de most ez van, meg még egy darabig talán ez is marad. De nem adom fel, fogok én még mulatni...... (már alig várom a tesóm esküvőjét)

Na újév, B.U.É.K mindenkinek!              

Hát nem ilyen újév kezdésre számítottam az biztos. Szomorú hírt kell közöljek...

Egy szerdai napon elindultak Vác felé, ők ketten, két összetartó barát. Egyikük ment elöl, a másikuk követte, mentek szépen lassan, amíg be nem következett a baleset. Egy kis teherautó-féle beléjük rohant, és annyi idejük sem volt, hogy feleszméljenek. Sajnos egyikük sem élte túl. A sérüléseik olyan komolyak voltak, hogy nem volt mit tenni... Szerettük őket, gondolunk még rájuk sokat, de el kell eresszük őket mostmár. Isten veled JCS-7.. és hű társa az utánfutó XWA - ... úristen a nevét sem tudom....

Mennyi idióta van az utakon!! De örülök, hogy az utánfutó ott volt velük, mert akkor talán apukám is megsérült volna, ha csak a kocsit töri össze az a barom. Ugyanis ez apukám kocsijáról szólt, és nem utolsósorban utifutiról is.

És egy újabb szerda!! Tegnap! Már három napja mondja TV-Rádió, minden,hogy ki nem menjen senki, akinek nem muszáj, mert ónos eső esik, minden le fog fagyni, járhatatlan lesz. Mit csinál anyósom? Elugrik a boltba, hazafelé meg elesett, és eltört a bokája, amit meg kell műteni, meg a térde is, hogy ne legyen a boka egyedül. Borzalom. Most kórházban van, és a műtétjére vár, de hát nagyon sokan vannak, úgyhogy kell még várjon, talán holnap már sorra kerül. Alig hogy felépült annyira, hogy nem kellett már bottal járjon, és akkor jön ez... Nagyon kellett.... Ez van...

Szóval, megkezdtük az évet, ahogy kell. Mivel az előzőek egy-egy szerdán történtek, már alig várom a következő szerdát, bele sem merek gondolni, mi jön....

Majd jelentkezem....remélem.....

Hát majdnem megint egy hónap...... De itt vagyok, megvagyok. Rossz pénz,........ ismeritek.

Na, szóval a buli. Hát kérem az lezajlott. Végül  is öten voltak az én lányommal együtt és nagyon jól érezték magukat. Mikor megjöttek akkor lennt a nappaliban fogadtuk őket, ott kicsit feloldódtak (talán a pálinkának is köszönhető,áááááá vicceltem), aztán mondtam nekik,hogy lehet arcfestésre jelentkezni. Na, ez bejött, mindenki akart valamit, én meg összeszedtem minden rajztudásomat, ami valljuk be nem túl sok, és alkottam. Még szerencse, hogy türelmes fajták, ezek a kiscsajok. Szóval a végére lett leopárd, cica, indián, meg lepke, hercegnő. Az én lányom indián volt, azért is, mert be is lehetett öltözni jelmezbe, és ő a Pocahontas-t választotta. A többiek is beöltöztek, aztán elkezdtek játszani.

Elvoltak , aztán kezdtek vadulni, úgyhogy úgy gondoltam, itt az ideje, hogy kicsit megtömjem őket, úgyhogy jött a teadélután. Ill. volt pici-bagett-szenyó, süti, ropi, csoki, chips, üdítő, meg ugye ahogy kell kölyökpezsegő. Tetszett nekik, aztán megint játék jött, twistereztek, legóztak, néztek TV-t is hébe-hóba, aztán jött a fel-le futkosás a házban, úgyhogy kicsit megint közbe kellett avatkozzak, elkezdtünk lufipukkasztósat játszani. Ment a zene, mikor leállt, akinél a lufi volt, a fenekével ráülve ki kellett pukkasztani, na ebből ugye rögtön öt kört kellett játszani, hogy minden gyerekre jusson egy pukkasztás.

Na, ezt követte a disco, hát az pont jó volt így a végére, mert úgy kifulladtak, hogy az anyukák úgy húzták ki őket a házból. Szóval, mindent összevetve az én Szipkém első bulija jól sikerült.

Mi is volt, még, amit el akartam mesélni?

Jaja. A nagymamám sajna két héttel ezelőtt infarktust kapott, és nagyon rossz bőrben volt egy ideig, de aztán hál'Istennek stabilizálódott, és hazajöhetett, hát most reménykedünk a legjobbakban. Szomorú híreknek sajnos ezzel még nincs vége, mert egy hete meghalt az anyósom testvéröccse is, úgyhogy ez is rányomta a bélyegét a mostani szomorkás hangulatra. Nem igazán ismertem, de azért meglepő volt, hogy 51 évesen ez történik vele, nekem váratlan volt, de szerintem a testvéreinek, szeretteinek is.

Mi volt még?

Tényleg, mi átestünk Szipkével ketten egy hányás-hasmenés turnuson, all inclusive. Jó volt, igazából nem volt vészes, de a hasmenés része nem akart megállni csak 4 nap után. Az azért fárasztó volt. De már megmaradunk, jelentem!!! Szerencsére Pit nem kapta el, de még sajnos van esély rá, hogy ha kicsit megcsúszva is, még benyeli a bacit.

Apa dolgozik rendületlenül, vele a kocsitlanság jegyében szoktam vívni csatákat, persze mindig nekem kell megalkudni, jobb híjján, de talán most...... Már remélni sem merem, hogy nem viszi el a kocsit, mert tényleg itt az Isten háta mögött jobbra a negyedik utcában elég gáz az élet nélküle. Kell. De tényleg. Kell.

Szóval ennyi, egyelőre, most asszem volt elég mondanivalóm, nem volt annyira tartalmatlan. Mert az ugye elég gáz lenne, nem?

Majd jövök, csá!

Hello!

Hát igen, eltelt egy hónap amióta jelentkeztem, mindent összevéve, nem igazán volt izgalmas az elmúlt időszak. Nem történt semmi extra.

Vagyogatunk, elkezdődött az ovi, meg a Barbi-torna, na ez teszi ki Szipke mindennapjait. Nekem továbbra is gondjaim vannak, kocsi nélkül nem teljes az élet. Nehezebb, uncsibb. Csak megoldódik egyszer.

Pit egyre jobban elmélyíti orrfújó tudományát, mivel kissé náthás, így legalább begyakoroljuk, mire jövőre oviba kell mennie. Ez is valami. A kis dolgoknak is örülni kell, ugye?

 Az elmúlt időszakban mindössze egy váratlan dolog történt, a sógorom kidobta a barinőjét. Na, az váratlan volt, azt nem mondanám,hogy meglepő, de váratlan. Miért pont most, miért kellett ehhez 4 év, ugye? De hagyjuk, elmúlt.

Annyira nincs most mondanivalóm, hogy nagyon.

Egyébként most vadul készülünk első lánybulinkra, mármint Szipke első bulijára. Azt beszéltünk meg vele, hogy mivel a szülinapja nagyon közel van karihoz, inkább névnapi bulit tartunk neki. Úgyhogy már ki is küldtük a meghívókat, jövő szombaton lesz a nagy esemény. Egy csomó mindent megnéztem a neten, de igazán nem lettem okosabb tőle. Nem nagyon van olyan oldal, ahol ától cettig le lenne írva minden, még a gyerekzsúr.lap.hu-n sem. De megcsináljuk, már nincs visszaút. Sorban jelentkeznek be az anyukák, hogy igen, köszi, tudunk jönni. Úgyhogy valami majd csak lesz. Nem hiszem, hogy 6 db 6 év körüli kiscsaj ne találná fel magát.

Asszem legközelebb majd akkor jelentkezem, ha lezajlott a buli, hátha akkor több mesélnivalóm lesz, mint most.

Pá!

Na, hello, itt vagyok!

Hát, ahogy gondoltam, csak eltelt 1 hét mióta írtam.

Az elmúlt héten többminden is történt, mint például egyszem kisfiam 2 éves lett. Bizony Pit, már ketó éves, ahogy Ő mondja. Hát igen, öregszik, egyre férfiasabb. Pont a szülinapja előtt egy nappal volt nálunk a búcsú, úgyhogy elvittük a kölyköket pörögni. Hát mint mondjak, élvezték. Ez volt Pit első igazi búcsúja. Volt máskor is, de most már felülhetett, igaz csak Szipkével együtt, de végre mehetett a buli. Úgy igazán.

Na, ezután betegeskedés következett, Szipke összeszedett valami könnyű kis vírust, amitől 1-2 nap lázasodás következett, amit utána felváltott a pöttyösödés, néminemű hasfájással tarkítva. Szóval ez volt a heti negatívum.

Ami utána jött, hát nem is tudom,hogy hová soroljam. De tényleg. Eladtam a szamarat, mármint a kocsimat. 4 és fél évig volt az enyém, szerettem, mert megbízható volt, sosem hagyott ott. Jó kis verda volt. Na a szomszéd csávó úgy döntött megveszi tőlem, oké, örültem, mert legalább még láthatom. Lepacsiztunk, szerződés, fizetés, leljétek benne örömötöket, stb. Na , ezek után a kapun sem bírt kimenni, mert nem indult el. Mindezt azért mert megmutattunk egy titkos kapcsolót, ami a riasztó, és nem kellett volna. Megmozgattunk valamit, ami már legalább 5 éve nem volt használva és ennyi. Miután már ugye nem volt az enyém, de hát mégiscsak most fizették ki, délután elhúztuk a szerelőhöz és mondtam, hogy essen már meg a szíve rajtam, segítsen, ha lehet expressz. Segített, másnapra kész volt, kiiktatta a kapcsolót és én örültem, hogy más autóját megjavítathattam. Hurrá! Mint ne mondjak, égtem, mint a Reichstag!

Na, ezek után apukám is úgy döntött, ideje feltenni a kocsiját a netre, hátha valaki ráharap. Oxi. Lefényképeztem, és betettem a kártyát a gépbe, ami - mit ad Isten- nem ismerte fel. Eddig működött, most már nem. Kedvencem. Szerecsére egy kis kábel ki-be húzogatás-dugdosás megtette hatását, csak valami szellem hibája volt, vagy mi. Most már működik. De augusztus 20-a, nyugodtan mondhatjuk elég erőteljes mélypont volt. Semmi nem jött össze.

Ezért is mondtam, hogy nem tudom, hová soroljam. Mert minden a világon rosszul sült el, de aztán másnapra hipp-hopp rendbejött. Szóval, ennyi. Kíváncsi vagyok a folytatásra.

2008.08.15.

Na, ez az első napom! Legyetek kíméletesek!

Igazából fogalmam nincs, hogy miért indítottam blogot, hogy még egy dologgal foglalkozhassak, vagy hogy még egy dolgot elfelejtsek, vagy hogy leírjam, hogy mi van velem, talán mind egyszerre.

Magamról: Dido vagyok, van két gyerekem. A sorminta szerint, egy lány, egy fiú. Azzal a különbséggel,hogy én nem folytatom a sormintát. Mármint nem lesz még egy lány meg még egy fiú. Ennyi épp elég! Szeretném ezt a gyereknevelősdit épp ésszel megúszni, bár néha nem nagyon van rá kilátás.

Persze van férjem is, ő Apa. A gyerekeim Szipke és Pit. Vidéken lakunk kertes házban, van két kutyánk is, szóval maga az amerikai álom :-) Néminemű felhanggal.

Na, most hogy lefrankóztuk, hogy ki kicsoda, asszem ki kell pihenjem ezt a mai blogindítást. Meg hogy ne okozzak csalódást kicsit össze kell magam szedjem. Ez akár napokba is telhet. Reméljük azért azt mégsem.

Pá!