Hát szó, mi szó nagyon rég jártam erre... Én nem is tudom,hogy miért telik el mindig "X" hónap, mire eljutok ide...
De nagyjából megpróbálom összeszedni magam és visszaemlékezni, hogy miről nem írtam, milyen történések voltak mostanság... (lehet, hogy lemegyek a naptáramért, bár nemhiszem,hogy a gázóra-leolvasások időpontja sokat segítene....)
Na, most megnéztem, hogy hol tartottam,hát nem piskóta, mintegy 5 hónappal vagyok csak elmaradva...
Kezdem...
Először is volt tél... Ami meglepő, bár nem sokáig, de azért volt. Lehetett kicsit szánkózni, kicsit hóemberezni, kicsit hóbanfetrengeni, stb. Szóval jó volt. A kölykök élvezték, elvittük őket Apával a Kálira szánkózni, hagy tudják meg, mitől döglik .... Tetszett nekik, először kicsit félénkek voltak (főleg Pit), de aztán belejöttek.
Aztán volt farsang is, a Szipkéék egyöntetűen macskák voltak, mármint a lányok , a fiúk meg mind kutyák.... Hát mit mondjak, kicsit csalódottak voltak, mert szerettek volna beöltözni, de az óvónénik így döntöttek... Ez van. Fura szokások vannak itt az oviban, de hát ezt inkább hagyjuk. Erről nemhogy blogot, de már-már könyvet tudnék írni, szóval inkább ugorjunk.
Aztán eljött a tavasz... Ami mindig azt jelenti, hogy először jön a névnapom, aztán nemsokára a szülinapom. Krisztusi korba léptem, jelentem... Nem egyszerű... De még nem keseredtem el, hiszen még előttem az első sportkocsi, az első ráncfelvarrás, és az első műhibaper is, tehát még van mire várnom (erre egyébként a tesóm hívta fel a figyelmem). Sőt talán a gyerekeim lagziját is megérem. Apropó lagzi... majd még kitérek rá.
Erzsimama lába lassan gyógyulgat, nem igazán fog ő már futkosni, de most már sok-sok hónap és sok-sok gyógytori után eljutott oda, hogy egy bottal már el bír mászkálni egyedül. Messzi túrákat nem tesz, de legalább már kicsit ki tud mozdulni a 4 fal közül.
Nálunk egészségileg mindenki jól van, ill. volt. Sőt mi több, egész télen még egy nagyobb náthát sem nyelt be senki sem. Tavasszal persze igen, főleg én. Eltartott vagy 3 hétig.... De ne panaszkodjunk annyira...lesz ez még így sem...
Ezután az iskolakereséssel, ill. a beiratkozással foglalatoskodtunk. Voltunk nyílt napon, elő-elő szülőin, a gyerekek külön is voltak sulilátogatáson, szóval megvolt minden. Aztán beiratkoztunk egy hétfői napon 8-kor az óvodába (Pit mazsola-csoportos lesz), 8.30-kor meg az iskolába (Szipke pedig az NNÁI 1.b. osztályába fog járni). Szóval ez is megvan.
Sok idő után végre Apának is beindult a "normális" munka...bár sosem lehet tudni, hogy mi lesz a következő, ill. lesz -e egyáltalán. De hát recesszió van ugyebár..... Szóval dőzsi-dőzsi az éppen nincs, de legalább elvagyunk.
Hát ezek után jött nagyvonalakban az anyák-napja az oviban, és otthon is. Utána pedig gőzerővel készültünk az ovis ballagásra. Hát szerintem mindent összevetve jó volt. Volt élőzene, ballagás a háztömb körül, ballagótáska, egy-két síró szülő, virágok, sütizés, miegymás... Eltelt.
Ezek után mi még letoltunk 2 hetet ráadásnak, aztán most tegnap óta kezdtük meg hivatalosan is a szünetet. Hát igen... vége egy korszaknak....Szegény Szipke még nem is sejti,hogy mennyire fogja ezt még sajnálni egyszer.... De hát megy az idő. Még májusban megszülettek az unokatesóm ikerbabái is. Hát minden tiszteletem az ővék, két baba egyszerre, ez sosem egyszerű... De remélem nem őszül bele idő előtt... :)
Apropó.. még egy érdekesség. Tavaly szülte meg Apa barátjának a felesége a harmadik gyereküket, erre most áprilisban kiderült, hogy 24 hetes terhes, úgyhogy jön a négyeske. Hát nem mindennapi,hogy valaki 3 gyerek után a negyediknél észre sem veszi, hogy már a hatodik hónapban jár vele...
Érdekes...
Én asszem behalnék egy ilyen hírtől, de hogy a hajam ledobnám az a minimum... Persze igyekszem nemkerülni ilyen helyzetbe. Nekem ez a kettő pontosan és tökéletesen elég. Ők iszonyatosan jófejek, de sokak is tudnak azért lenni, valjuk be. Tegnap éppen "egyeske" elvette "ketteske" játékát a kezéből, mire "ketteske" majdnem leharapta "egyeske" egyik ujjpercét... Szóval.....
Most őszintén "ketteske" fejét elnézve, el is tudom róla hinni simán, hogy ilyeneket művel, persze "egyeskét" sem kell félteni, ő meg a halálraszekálás nagymestere ám. Kettőn áll a vásár... (csak hogy minél több klisé szerepeljen itt...) Egyébként ez mindennapos. De gondolom, nem egyedülálló, ill. csak remélni tudom.
Visszatérve az esküvőre, mert feljebb megígértem,hogy még szót ejtek róla.
Mostanában mindenki gőzerővel dolgozik az ügyön. Papáéknál nagyon megy a rendrakás, takarítással és komplett házfelújítással egybekötve. Tesómék ill. Papáék, és Mi is nagyon nyomjuk a kérdést. Hát apám, ahogy az kinézett... sok mindent gondoltál volna, pl. hogy egy atomrobbanás utáni állapotot ábrázol, vagy vaslerakat bemutatóterme, vagy valami... De hogy egyszer, majd nem is oly sokára esküvő, ill. lagzi lesz ott... Hát nem hiszem, hogy kinézted volna. Kár, hogy nem csináltam, egy ELŐTTE képet , hogy látszon, hogy miből lett a cserebogár. Mert nyilvánvalóan egy UTÁNA képet fogok azért csinálni róla.
Szóval mindenki dolgozik az ügyön. Tesóméknál is alakulnak a beszerzési dolgok, ruha, kiegészítők, blablabla. Nálunk is mindenkinek kellett ruhát venni, Apának is vettünk új öltönyt, Pitnek is rendeltem a netről egy kis öltönyt, szerintem szuperszexi lesz benne. Szipkének is van egy csodaszép ruhája, és nem utolsósorban, de utolsóként én is beszereztem magamnak egy háromrészes csinicuccot. Elvégre kérem én leszek a tanu.
Szóval, most minden lassanként kezd összeállni. Már megvan rendelve a sátor, a székek-asztalok, terítők, étkészletek, lassan a díszek is készülnek, kellenek felszolgálók, konyhai kisegítők, a nagybátyám lesz a szakács, egy-két fát ki kell vágni a cél érdekében, mivel útban vannak....Soroljam????
Hát egyelőre asszem ennyi jutott az eszembe, de az esküvőről tuti,hogy részletesen fogok tudósítani, ill. még talán előtte is sikerül jelentkeznem.
És még előttünk a nyár
Utolsó kommentek